Single Blog Title

This is a single blog caption

Miért szeretek futni?

Egészen korán, már óvodás koromban megszerettem a futást, majd 10 évesen a versenyzés is magával ragadott. Ezt követően nagyjából egy évtized telt úgy el, hogy ösztönösen futottam, vagyis nem igazán tudtam, hogy hova, miért… Aztán 20-21 évesen sok mindenben megváltoztam és a futáshoz fűződő viszonyom, értékrendem is kiforrott. Így ma már határozott véleményt tudok formálni ebben a kérdésben.

A futás szeretete alapvetően egy belső igény, ami már gyermekkoromban is megmutatkozott. Egyszerűen örömömet lelem a futásban. Szeretem ezt a mozgáskultúrát, és izgalomba jövök ha futni készülök. Az edzés során kellemes fiziológiai és lelki állapotba kerülök, majd élvezem a távfutás során felszabaduló szabadságérzetet, lendületet, valamint azt az esztétikai élményt, ami a futómozgással jár. Szaladás közben produktívan tudok gondolkodni vagy éppen teljesen kikapcsolni. A teljesítés ténye, a különféle eredmények (idő, helyezés) és az ehhez fűződő elismerések mind olyan sikerélményeket okoznak, amelyek a futás iránti elkötelezettségemet erősítik. A futás és a versenyzés egyfajta életforma, én pedig egyre inkább „futólénnyé” válok.

A futásra mindig is egy titokzatos ösztönzést, késztetést éreztem -mintha erre születtem volna. 17 évnyi rendszeres futás után bátran ki tudom jelenteni, hogy ezen a területen egy tehetséget kaptam Istentől. Egyszerűen nem lehet véletlen, hogy futó lettem, mert ez számomra egy természetes tevékenység, ami egyrészt könnyedén megy, másrészt úgy tűnik, hogy nagy eredményeket is tudok vele elérni. Miután ezt tudatosan felismertem, egyre nagyobb hangsúlyt kezdtem tenni arra, hogy hűségesen, eredményesen sáfárkodjak ezzel a tálentummal. A sáfárság kapcsán azt is megértettem, hogy a tehetséget nem csak a saját érdekemben kell hasznosítanom, hanem egyfelől az embertársaim felé is értéket kell közvetítenem (példakép funkció), valamint Isten dicsőségét is kell vele szolgálnom, hiszen Tőle kaptam ezt a nagyszerű ajándékot. Jó érzéssel tölt el, hogy olyan tevékenységet végezhetek, amivel mindenki jól jár.